tegnap durván belecsaptunk a lecsóba. már tudjuk írni és elvileg nyomtatott formában is felismerjük a következőket: alef, gimmel, sin, szin, tav, jud, lamed, dalet, res, hej, mem, nun, a nun és mem szóvégi alakjait, meg az "a" hangot és az "i" hangot. kiszámoltam, hiába a 22 betűs alefbétgimel, a 22-höz jön még öt, mivel öt betűnek van szóvégi alakja, plusz ugye mindenkinek (incl. szóvégiek) írott alak, ami biztos ami biztos igen kevéssé vagy egyáltalán nem hasonlít a nyomtatottra, szóval 54 alak és akkor még a magánhangzók, akiket ahogy elnéztem, egész durva pötty-rendszerekké válnak a végére. Elvileg, ha nincsen magánhangzó a betű után, akkor nem kell rá magánhangzó pötty, de egyszerűsítendő az életet, ha a mássalhangzó nem kap magánhangzót kap két pöttyöt alulra, hogy tutira tudja az ember, hogy nincsen magánhangzó. túlbonyolítás picit.
tegnap megpróbáltam eljutni a tankönyvért (már mindenki másnak van, csak mi nézegetjük mások könyvét axiómával), de 40 perc nem volt elég arra, hogy kicsinyke városunkban a folyó egyik partjáról áthaladjak a másikra, pedig okos elkerülő utakon haladtam.
kiválóan csevegünk már, tudjuk, hogy ki vagy, mi vagy, mindkét nemben, tudjuk, hogy anya vagyok, nem vagyok anya, apa vagyok nem vagyok apa, tanuló, tenger, bor, hal, teve, budapesten lakom, ilyen-olyan utcában (szegény axióma a körutat is tudja, hiába igyekezett később a másik lakcímét használni, a tanár nem engedett, ez majdnem olyan, mint a többiek anno oroszon, akiknek ragozható volt a nevük, én ott virultam a becézett és nem becézett formában is ragozhatatlan nevemmel).
roppant büszke vagyok magamra, mivel tanultuk a ban/ben en-on helyragot, és mivel tudtam korábbról, hogy a szeder rendet jelent, ezért rövid gondolkodás után a tanárnő "beszeder" kérdéséről egyértelműen tudtam, hogy az a rendben? a rend+helyrag (képes helyhatározó ha mondattanilag nézzük :).
szeretek új nyelvet tanulni, bár továbbra sem annyira egyszerű, igaz, hogy a jelenidejű kijelentő mód nyelvtana igencsak egyszerűnek tűnik, és ahogy elnézem, a toldalékolás is korrekt, hozzáragasztjuk a toldalékot a szó elejéhez, a végét meg hagyjuk békén, nem változik. főnévragozásnak egyelőre nyoma sincsen, maradjon ez csak így :).
tegnap megpróbáltam eljutni a tankönyvért (már mindenki másnak van, csak mi nézegetjük mások könyvét axiómával), de 40 perc nem volt elég arra, hogy kicsinyke városunkban a folyó egyik partjáról áthaladjak a másikra, pedig okos elkerülő utakon haladtam.
kiválóan csevegünk már, tudjuk, hogy ki vagy, mi vagy, mindkét nemben, tudjuk, hogy anya vagyok, nem vagyok anya, apa vagyok nem vagyok apa, tanuló, tenger, bor, hal, teve, budapesten lakom, ilyen-olyan utcában (szegény axióma a körutat is tudja, hiába igyekezett később a másik lakcímét használni, a tanár nem engedett, ez majdnem olyan, mint a többiek anno oroszon, akiknek ragozható volt a nevük, én ott virultam a becézett és nem becézett formában is ragozhatatlan nevemmel).
roppant büszke vagyok magamra, mivel tanultuk a ban/ben en-on helyragot, és mivel tudtam korábbról, hogy a szeder rendet jelent, ezért rövid gondolkodás után a tanárnő "beszeder" kérdéséről egyértelműen tudtam, hogy az a rendben? a rend+helyrag (képes helyhatározó ha mondattanilag nézzük :).
szeretek új nyelvet tanulni, bár továbbra sem annyira egyszerű, igaz, hogy a jelenidejű kijelentő mód nyelvtana igencsak egyszerűnek tűnik, és ahogy elnézem, a toldalékolás is korrekt, hozzáragasztjuk a toldalékot a szó elejéhez, a végét meg hagyjuk békén, nem változik. főnévragozásnak egyelőre nyoma sincsen, maradjon ez csak így :).
1 megjegyzés:
azért lett többesszám, meg nem ragadó toldalékok, meg az alul két pötty is néha mégis jelent hangot is :)
Megjegyzés küldése