megkérdeztem, a bámidbár 30:2-17 az I-tennek tett fogadalmakra vonatkozik. azaz a nő I-tennek tett fogadalmait a vonatkozó úr-férfi felülírhatja. kérdeztem, ennek mi lehet az oka, mégis kevesebb a nő valamiképpen, mint a férfi? nem, nem, azt semmiképpen nem jelenti. (szimpatikus vallás, ugyebár :). kicsit gyengécske magyarázatot kaptam, de elfogadható, a nők nem szoktak, kevésbé illik a természetükbe egy ilyen fogadkozósdi, és ezért. mondjuk, a férfinek más a funkciója, mint a nőnek, ezért van, amiben jobb, illetve amihez ő ért jobban. főzésben és nyilván gyereknevelésben a nő szólhat bele jobban. lényeg, hogy a nő és I-ten közti közvetlen viszonyba nem szólhat bele a férfi, abba senki más nem szólhat bele, csak az adott ember meg I-ten, ez kettejük ügye.
egy csomó érdekes dolgot tanultunk tegnap, szövegelemzés volt. röviden, I-ten nem lepődik meg, mert mindentudó. továbbá neki nincsen idő, azt külön az emberek miatt kellett teremteni. majd leírom, kalandjátékokockázat, csak nekünk végtelen számú, de I-tennek (mivel mindent átlát és tud, neki nincsen végtelen), véges számú utat teremtett. nem előre, mert nincsen neki idő, de nekünk előre. de van szabad akarat, mert az ember a végtelen számú útra úgy jut el (ill. belőle nyilván néhányra), hogy dönt, választ, és az egyes döntései nyomán újabb és újabb végtelen döntési lehetőségek merülnek fel. de I-ten tudja, nem előre, hanem időt kizárva mert nem értelmezve, hogy ki mit fog csinálni. ezért teremtette meg a világ (és szerintem egyben az idő) teremtése előtt gondolatban egyes dolgokat, mivel tudta, hogy majd úgyis szükség lesz rájuk. okos kis filozófia ez :)
egy csomó érdekes dolgot tanultunk tegnap, szövegelemzés volt. röviden, I-ten nem lepődik meg, mert mindentudó. továbbá neki nincsen idő, azt külön az emberek miatt kellett teremteni. majd leírom, kalandjátékokockázat, csak nekünk végtelen számú, de I-tennek (mivel mindent átlát és tud, neki nincsen végtelen), véges számú utat teremtett. nem előre, mert nincsen neki idő, de nekünk előre. de van szabad akarat, mert az ember a végtelen számú útra úgy jut el (ill. belőle nyilván néhányra), hogy dönt, választ, és az egyes döntései nyomán újabb és újabb végtelen döntési lehetőségek merülnek fel. de I-ten tudja, nem előre, hanem időt kizárva mert nem értelmezve, hogy ki mit fog csinálni. ezért teremtette meg a világ (és szerintem egyben az idő) teremtése előtt gondolatban egyes dolgokat, mivel tudta, hogy majd úgyis szükség lesz rájuk. okos kis filozófia ez :)
5 megjegyzés:
nem értem. ez nem ellentmondás?
"...azaz a nő I-tennek tett fogadalmait a vonatkozó úr-férfi felülírhatja..."
majd
"...a nő és I-ten közti közvetlen viszonyba nem szólhat bele a férfi..."
a közvetlen ember I-ten viszony, amit csendben folytatsz I-tennel, érinthetetlen, arról mások nem tdunak és nem szólhatnak bele. a fogadalmak, amikről Kol Nidré-vel megszabadulhatsz, illetve amiket teszel, bár alapvetően enm sezrencsés iylet tenni ilyen értelemben, mivel - értelmezésem szerint - szabályozottak, a Hillél szerint :) földi részhez tartoznak, nem a te és I-ten közti közvetlen, mások által nem látott rész részei, hanem a szabályozott, mondjuk úgy hivatalos I-ten ember kapcsolat részei. és mint ilyenbe, beleszólhat az úrhím. valahoyg így tudom ezt a beleszólást bepasszintani :)
aha, fura dolog ez,
mert persze a zsidóságban az I-tennel való kapcsolatod és elkötelezettséged átitatja az élet minden apró területét, de ez szabályozva van a Tóra által, tehát nem az úrhím szabályozza. Minden más, a Te személyes belső kapcsolatod, ami meg ugye csak rád tartozik.
akkor most mi is az amit a hím felülbírálhat?
Egy példa kellene mindkettőre, hogy értsem a különbséget illetve a két halmazon kívül eső fogadalmakat.
azt mondta a rabbi, hogy ez a fogalmakkal kapcsolatos ellenszenv onnan ered, hogy a zsidó élet úgyis szabáylokakl és tilalmakkal terhelt, amiket I-ten rendelt el, ne terheljük már túl olyanokkal, amiket I-ten nem kér. Épp erről si tanultunk kicsit múltkor, hogy Sammai-Hillél szerint (rendre) I-ten előbb az eget, majd a földet, vagy előbba földet vagy az eget termtette. ez rendre, az ég a mi általaunk fentebb "közvetlen" kapcsolatot jelenti (pl te csendben, nem a meghatározott szöveggel imádkozol I-tenhez, mindenféle fogadamakat teszel, nem eszem almát, elmodnom mindennnap ezt meg ezt, megtartózattom magam ettől meg attól, érted I-ten), és a föld meg a sazbályok betartása, ami a jó zsidóséghoz kell. Hillélt követjük ugye, tehát a föld volt előbb, tehát a föld, a szabályok, a kicvék megtartása a fontosabb, a szükséges. ámde ez egyben elégséges is ahhoz, hoyg jó zsidó legyél, igaz, egy kis "égi plusz", avagy kavanna, nem árt. de ha nincsen kavanna, de megvannak a micvék, imádkozol, amikor és ahoygna KELL, az elég. lehet több, de nem kell. és ez a több, ez a közvetlen kapcsolat. ebbe nem szólé bele senki. azétr ez amúgy a hátrasorolt, mert ezt nem I-ten adta, ezt kb te próbálod rákényszeríteni I-tenre, hoyg fogadja el, hoyg ez így jó, meg sokat ér. ő azokat kérte, amiket kért, hoyg jössz te ahhoz, hoyg mást (is) adj neki, ill. adhatsz,. csak ne várd, hogy ettől ő többre tart majd téged. vagy vmi iylesmi. na most, ezért ugye a fogadalom nem egyértelműen jó dolog, nem I-teni parancskövetés, hanem önállóskodás, ad absurdum, a szabályok rovására is mehet. és ebben tűnik úgy, hogy az úrhím jobban látja, hogy mi a jó. ...
nem állítom, hogy teljesen értem, de alakul :)
Megjegyzés küldése